Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatoktörzsfejlődési szempontból monofiletikus csoportot képeznek, azaz egyetlen közös őstől származtathatók. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.
- Heterotrófok, egészen pontosan kemoheterotrófok, azaz az életműködésükhöz szükséges energiát és a testük felépítéséhez szükséges szenet és nitrogént is csak szerves anyagokból képesek kinyerni.
- Eredendően többsejtűek, de léteznek olyan állatok, melyek életük során elvesztik valódi többsejtű jellegüket. Ilyenek a nyálkaspórások, amiknek egy bizonyos életszakaszukban sejtjei egy sokmagvú szincitiummá olvadnak össze.
- Életük nagy részében diploidok, csak az ivarsejtjeik haploidok, azaz a növényeknélismert haploid-diploid nemzedékváltakozás nincs.
- Nem képesek a lizin bioszintézisére.
- Kizárólag az állatok képesek a kollagén szintézisére.
- Van olyan életszakaszuk, amikor képesek az önálló helyváltoztató mozgásra.
A tudomány mai állása szerint legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg agalléros-ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, amely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából (helytülő életmódúvá válásából) a szivacsok, gasztrulációjából (a bélcsíra kialakulásából) pedig a valódi szövetes állatokeredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.
Vannak háziállatok, vadállatok...(stb.).
A háziállatok szelídek, a vadállatok vadak.